Quantcast
Channel:
Viewing all articles
Browse latest Browse all 17

Mágikus Tragédia

$
0
0
A magyar drámairodalom legnagyobb időutazása Szikora János (2002) és Alföldi Róbert rendezésében (2011)

[1]Interjú Alan Moore képregényíróval. “Hey, Youcanjustmakestuffup.” Differencesbetweenmagic and art: None.Believer. 06/2013.,http://www.believermag.com/issues/201306/?read=interview_moore, utolsó letöltés dátuma: 2014.07.06.

[2]A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a mágia nem más, mint „az események befolyásolásának „művészete”; a mágiát alkalmazó személy olyan „titkos tudomány” birtokában van, amelynek segítségével befolyásolni tudja nemcsak a földi történéseket, hanem a természeti jelenségeket is. Alapja az a hiedelem, hogy az ember bizonyos szituációkban (döntési helyzetekben) befolyásolni kénytelen az események menetét. Varázslásnak, varázslatnak is nevezik, de a varázslás szó jelentése tágabb, többértelmű (pl. ’boszorkányság’, ’bűvészet’, ’szemfényvesztés’)”.http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1440.html, utolsó letöltés dátuma: 2014.07.06.

[3]Az emlékezet helye, alieux de mémoire tényleges hely vagy tárgy anyagi, szimbolikus és funkcionális értelemben véve, „alapvetőlétoka az idő megállítása, a felejtés munkájának megakadályozása, a dolgok állásának rögzítése, a halálhalhatatlanná tétele, a spirituális anyagba foglalása” és „hogy a jelentés maximumát hozza ki minimális jelekből”. Pierre Nora: „Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája”, Aetas, 1999/3. http://www.aetas.hu/1999_3/99-3-10.htm, utolsó letöltés dátuma: 2014. 07. 06.

[4] Választását azzal magyarázza, hogy szerinte a Tragédia„globális dimenzióban gondolkodik", így alkalmas a „multiplex-nemzedék” provokációjára. Szikora János: Madách a multiplex korában, Szikora Jánossal beszélget Horváth Csaba, Heti Válasz, 2002. január 21., 98-99.

[5] Fülhallgató, számítógép, sörnyitó, Mikulás-jelmez, sztetoszkóp, Walt Disney-figura, szolárium ágy, repülőgép, átlátszó gumibuborék, szobabicikli, mozgólépcső, teherautó és bevásárlókocsi is feltűnik ezekben a nehezen értelmezhető, homályosan felvillanó képsorokban.

[6] Hare Krisna, Jingle Bells

[7]„A Nemzetiben a Tragédia minden színe a jelenben játszódik, talán a világ különböző tájain, amik persze már annyira globalizálódtak, hogy egzotikus idegenségük mellett megvan az ismerős ugyanolyanságuk is. A Föld egy kis falu lett, szimultán van jelen a szobánkban ki tudja hány világ. Mint mikor tévécsatornák között csattogtatunk, vagy a hálón szörfölünk: Észak-Afrikában rongyos gyerekeket dolgoztat a cabrióval begördülő milliomos, akinek őrei géppisztollyal őrzik a ritka kincset, a vizet.” In: Szemerédi Fanni: Okos fejével biccent, de remél?.http://www.ellenfeny.hu/szinhazmuveszet/budapest/okos-fejevel-biccent-de-remel-az-ember-tragediaja-alfoldi-robert, utolsó letöltés dátuma: 2014. 07. 06.

[8]„Az éden nem idilli táj vagy dzsungel, hanem tiszta lap, amely megsüllyedve, mintegy medencévé változva lesz a kegyelemből kipottyant ember lakhelyévé, s amelyre rárakódik a történelem. Minden kor otthagyja nyomát rajta.” In: Zappe László: Alföldi fiatal tragédiája: Döntetlen, http://www.nol.hu/kult/20110509-szinhaz?ref=sso, utolsó letöltés dátuma: 2014. 07. 06.

[9]Az előadás során még egy alkalommal találkozhatunk a kibővített játéktérrel. Ádám űrutazása is a nézőtéren zajlik. A hatalmas csillár hullámzó fényei alatt, kitárt karral, dacosan jelenti ki, hogy lelke felfelé tör, miközben Lucifer az, aki hátulról óvja és támasztja. Ádám zsebéből előkapva a pisztolyt, fejbe lövi magát, hogy új útra kelve megismerje az embert – mint az egyetlen lényt, aki tisztában van lassú pusztulásának végeredményével .örökké foglalkoztató halált, vagy a halálon túlit.

[10]„Újabb és újabb kellékek: nézőtérbejátszás, tolókocsik, vetítők kerülnek elő, bár kétségtelenül szép, ahogyan aztán nem tűnnek el, ott maradnak a színpadon. Minden szín megtartja emlékezetében a korábbiakat, hogy az utazás végére ott maradjunk egy halom kacat közt: a varázslat, ha ugyan volt, nem foszlik szét, bizonyítékok halma hever előttünk, hogy igenis végigjártuk az utat.” In: Herczog Noémi: Két lábon járó, http://www.szinhaz.net/index.php?view=article&catid=13%3Aszinhazonline&id=36048%3Aket-labon-jaro&tmpl=component&print=1&page=&option=com_content&Itemid=16, utolsó letöltés dátuma: 2014. 07. 06.

 

[11„Egyenrangú alakítást nyújtó partnere Blaskó Péter, akinek nagy része van abban, hogy az Úr a produkció másik főszereplője lett. Az általa játszott Isten nagyon is emberszabású. Viselkedése, tettei és szavai ellentmondással teliek. Tud fenséges és kicsinyes lenni, hol ravaszkodik, hol nagyvonalú, kicsit hiú, kicsit gőgös, és hatalma nagyon ingatag. Az, ahogy az első jelenetben töpörödött öregemberként áll a fénykörben, elmondja nyitó mondatait, s nem a világ fordul meg tengelyén, hanem ővele a forgószínpad, pontosan leképezi ennek az előadásnak az Úr-figuráját. S ezt a figurát bontja ki és teszi élő alakká a későbbiekben a színész.” In: Nánay István: Ismeretterjesztés – mesterfokon, http://www.revizoronline.com/hu/cikk/3336/madach-imre-az-ember-tragediaja-nemzeti-szinhaz/, utolsó letöltés dátuma 2014. 07. 06.

[12Hermann Zoltán: Poszttragédia, http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36112:poszttragedia&catid=56:2011-julius&Itemid=7, utolsó letöltés dátuma: 2014. 07. 06.

[13]Imre Zoltán: A nemzet színpadra állításai. A magyar nemzetiszínház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig, Budapest, Ráció, 2013, 72.

[14]„… egyazon pillanatban, egyszerre játszanak szerepet az emberi testek, az artefaktumok, a zene, az irodalmi kifejezésformák (tehát az irodalom, a festészet, a zene, az építészet)” UmbertoEco: „A színházi előadás szemiotikája”, Theatron, 1999/2000/1.

színház
kép

tovább


Viewing all articles
Browse latest Browse all 17